A magányos Dr. Richter
Két apróság: 1.
A Brassai féle Botanikus Kertről és a Borza féle-kert előzményeiről komoly monografikus feldolgozás készült Richter Aladár tollából A kolozsvári botanikus kert címmel ha jól emlékszem. Ezt nagyon fontos volna közölni.
Nekem sajnos a könyv nincs meg, de sokat megadnék, ha megvolna A Brassairól elnevezett növények esetében a fogalmazás pontatlan: az első egy faj species neve, a második pedig egy nemzetség genus név. Ezek között találtam a kolozsvári Szabadság c.
Kreatív Online - Richter Gedeon – Dr. Kiss Gergely vízilabdázó
Mivel a magányos Dr. Richter tudnivalók legalább olyan izgalmasak és kevéssé ismertek, mint egy elégikus séta a kert sétányain, folytatásképpen történelmi kalandozásra szólítom az olvasót a trianoni idők kolozsvári történései közé. Cseke Gábor Mikor és kik létesítették a Füvészkertet? A bukaresti rádió magyar adásában Köllő Katalin szólaltatta meg őt, majd azt mondta, hogy a neves kertet Alexandru Borza alapította ban.
A kertet tól dr.
Kell a nőnek kimenő?
Borza Alexandru egyetemi tanár fejlesztette ki dr. Richter Aladár kezdeményezése alapján. Fekete Albert A kolozsvári botanikus kert kezdetei Művelődés, Szabadság, Ennek első őre, mai szóval igazgatója Brassai Sámuel volt. Vezetése alatt épült ki a vízvezeték-hálózat, ő alakította ki a különböző növényföldrajzi egységeket pl.
Kelet-India, Dél-Amerikaa vízinövényzet számára ekkor épült a három, 4 m átmérőjű vízmedence, ekkor létesült a hatalmas sziklakert.
Tevékenysége alatt terjesztették ki a kertet az ún. A Mikó-kertben akkoriban fölépített Apáthy-intézet jelentősen korlátozta a Füvészkert további fejlődését. Ezért Richter Aladár új, nagyobb kert létesítésére törekedett. Sikerült kieszközölnie, hogy a magyar állam koronáért fölvásárolja a Majális és a Kert utca közti, változatos domborzatú, fenyőültetvényekkel tarkított, közel húsz holdnyi területet.
Richter után tól Páter Béla, től Györffi István a kert igazgatója.
SZERZŐ MŰ NÉLKÜL
Abban az esztendőben kitört a háború, ami nem tette lehetővé a kert átköltöztetését, mi több, a háborús gondok enyhítésére új területének egyre nagyobb részén élelmiszer-növényeket kezdtek termeszteni. Csupán a háború után, az as években került sor a régi Füvészkert áttelepítésére. Ezt a munkát, az új kert elrendezését már Alexandru Borza végezte el. Az előtti eredményeket, tényeket el- és agyonhallgatók állításával ellentétben tehát a Füvészkertet nem ban, hanem jó néhány évtizeddel korábban alapították.
Az igaz, hogy az új név, a botanikus, után kerekedett a füvész fölé. Asztalos Lajos Botanikus Kert ból? A közlő jogos örömmel adja hírül a negyedmilliárdos beruházást, amely a híres Füvészkert régi-új gondjait-bajait hivatott részben megoldani, orvosolni.
A nők életében luxus a szabadidő - Átadták a 7. Terézanyu pályázat díjait
Noha S. Anélkül, hogy A. Borza érdemeit kisebbíteném, szeretnék néhány adatot közölni a nevezett intézmény múltjáról, nem árt a magányos Dr. Richter elődeink áldozatos munkáját tudatosítanunk. Két azonos témájú kiadványt hasonlítok össze. Berei Soó Rezső egyetemi tanár, igazgató. Megjelent ben Kolozsváron, az intézmény saját kiadásában.
A második szintén Kolozsváron jelent meg ban. Írta a dr. Onoriu Ratiu és dr. A magányos Dr. Richter Micle szerzőpáros. Utóbbi jelenleg is a Botanikus Kert igazgatója, nagy tudású, tiszta érzelmű és kifogástalan jellemű, a szó valódi értelmében vett igazi tudós Ember.
A nők életében luxus a szabadidő - Átadták a 7. Ha mégis sikerül ezen változtatni, akkor sokan támogató női közösségek létrehozásával vagy azokhoz csatlakozva tudnak igazán töltődni — derült ki a Rácz Zsuzsa író és a Richter Gedeon Nyrt.
A kaktuszokról zenei aláfestéssel tartott közös, vetített képes előadásuk egyike marad a legszebb élményeimnek. Kiadványuk tulajdonképpen egy kalauz, a kert alapítási évét szintén ra teszi, az alapító neveként ugyancsak az Alexandru Borzáét említi. A szerzők becsületére legyen mondva, sikerült majdnem egészében elkerülni az akkori idők hőzöngő frázisait és mint szocialista vívmányt feltüntetni a Botanikus Kertet. Teljes mértékben hiányzik viszont az as év előtti történések bemutatása, a híres magyar botanikusok, igazgatók, egyetemi tanárok, a kert létrehozásának ügyét felkaroló, istápoló személyek, intézmények neve.
Soó" formában, de kevesen tudják — honnan is tudhatnák —, hogy dr. Berei Soó Rezső volt igazgatóról van szó. De lássuk a történelmi kronológiát. Ezt engedte át ben az EME, az ugyanazon évben megnyílt, de még felszereletlen, egészében még ki nem épített, alapítójáról elnevezett, I.
Ferenc József Tudományegyetem számára, botanikus kertként. Első igazgatója a Brassai Sámuellel kortárs Kánitz Ágost, és között. Évi jövedelme a csekélynél is kevesebb forint volt, a kert felszerelését pedig mindössze évi forintból kellett megoldania.
Lelkes segítőtársa a nagy tudású Walz Lajos. Ők építették a kis üvegházat, majd egy meleg- és egy hidegházat. Több új vízmedence épül, sziklakerteket, földrajzi csoportokat létesít, és megépíti a festői székelykaput, amely sokáig lesz bejárata az új Botanukis Kertnek is.
A Múzeumkert virágkorát a harmadik gazda, Richter Aladár vezetése alatt éli és között. Igaz, a személyi és anyagi viszonyok lényegesen javulnak. A kert évi juttatása 14 aranykorona, emellett a szervezőzseni Richter jelentős pénzalapokat eszközöl ki, és felépíti a korszerű pálmaházat, újjáépítteti a növényházakat, új sziklacsoportokat, köztük a sztracenai sziklakapu mását is felállítja. Az igazgatók sorába egy évig a nagy tudású Borbás Vince botanikus lép.
Munkássága és érdemei elismeréséül alapítják számára az egyetemen a növényrendszertani tanszéket. A Mikó-kertben felépülő Apáthy-intézet a botanika, de a Múzeumkert számára sem biztosított fejlődéssel kecsegtető jövőt. Ennek érdekében kieszközli, hogy a a magányos Dr. Richter állam, koronáért fölvásárolja a Majális és Kert utcák között elterülő, változatos domborzatú, régi fenyvesültetvénnyekkel tarkított villakerteket.
Valóban a legalkalmasabb hely egy igazi Botanikus Kert létesítésére, közel húszholdnyi területet ölel föl. A kezdeti lépések és re esnek.
A magányos Dr. Richter
A tervet, hogy az Apáthyanumhoz hasonló, hatalmas növénytani intézet épüljön fel, az ország legszebb botanikus kertje közepén, egy másik hatalom valósítja meg. A háborús körülmények nem engedik meg a kultúrák Mikó-kertből történő átköltöztetését, sőt az új terület mind nagyobb részén termelnek élelmiszer alapanyagú növényeket a fronton harcolók számára.
A román hatalom májusában veszi át a Ferenc József Tudományegyetemet és azzal együtt a Botanikus Kertet is. Régi hagyományait 20 éven át ápolta Szegeden Györffi professzor Füvészkertje.
- Afrika a Kiskunság közepén
- A magányos Dr. Richter - Hogyan lehet eltávolítani a genitális szemölcsöket Irkutszkban
Az egyetemen, amely az I. Ferdinánd király nevét kapja, újraindul a növényrendszertani tanszék, amelynek vezetője a magyar egyetemen végzett Alexandru Borza, aki egészen ig tulajdonképpen a Botanikus Kert sorsát is igazgatja. Szervezőkészsége, elhivatottságérzete kedvező hatással volt a Botanikus Kert és a vele kapcsolatos intézmények fejlődésére.
A magányos Dr. Richter,
A húszas évek elején áttelepítik a Múzeumkert anyagát, számos új üvegház épül, rendszertani, biológiai, gazdasági, növényföldrajzi csoportok, meteorológiai intézet létesül. A már létező Botanikus Kertet továbbfejlesztő Borza érdeme a Japán-kert ötlete és megvalósítása is. A Botanikus Kert megnyitja kapuit a széles közönség előtt, és szolgálja az ifjú botanikusgeneráció nevelését, oktatását, és a szakkutatásokat.
Borza professzor eredményes munkájának magas elismeréseként az Károly avatja fel, Ebben az épületben helyezik el a herbáriumot és az ennek alapját képező, Richter Aladár kezdeményezte, és nagyobbrészt általa összegyűjtött, rendkívüli gazdag botanikus múzeumi anyagot. A bécsi döntés után az intézmény írásos anyagát, felszereléseit, műszereit, könyveinek nagy részét Temesvárra vitték.
Az újra Ferenc József Tudományegyetem keretei között működő Kert igazgatója az ben elhunyt Walz Lajos örökét átvevő szepesi származású Gürtler Kornél, majd őt követi az ezen írás alapját képező tanulmánykalauz szerzője, dr.
Berei Soó Rezső professzor. Az új körülmények között nagy lendülettel folyik tovább a tudományos munka, részben a négy évvel azelőtt abbahagyott, részben a román kollégák által megkezdett építés, bővítés. A növényházak teljes fajgazdagságát ra fejlesztik, a Richter-herbárium anyaga eléri az a magányos Dr.
Richter lapot. Dominál az Erdélyből, a Kárpátokból és Dalmáciából gyűjtött anyag, de ekkor bővítik a Közép-Magyarországról és az A magányos Dr. Richter származottakkal is. Ekkor nevezik el a kert sétányait neves és Kolozsvárral kapcsolatban álló botanikusokról, tudósokról, akiknek munkásságát útjelző táblák ismertették.
Mindezek az elnevezések ma már csak a múlt emlékei, de tudni róluk kötelességünk. A kert néhány elszórt, magányos szobráról, a tudományok és a művészet jelképes alakjairól, csak kevesen tudják, hogy ezek egykor az egyetem homlokzatát díszítő szoborcsoportnak — után eltávolított — egyes megmentett darabjai.
- Működésképtelen vastagbélrák
- Magyar fejlesztésű antipszichotikum lett Az Év Gyógyszere
- Szemölcsök a nyaki fórumon
- Google Kitaplar - A magányos Dr. Richter
Ha nincs is nagy művészi értékük, mint kultúrtörténeti alkotások megérdemlik a figyelmet és a gondoskodást, nem úgy, mint a Sétatér szökőkútjának, Pákei Lajos mester alkotta kentaurjai. Mint azt a bevezetőben említettem, ismét hangsúlyozom, hogy nem bocsátkoztam a Helmintojás tabletta Kert szakmai taglalásába. Célul azt tűztem ki, hogy betartva az objektivitás követelményét, rávilágítsak ennek az európai, sőt ma már világhírnek örvendő intézménynek, a teljességet csak megközelítő történetére.
Nem az alapítás elsőbbségének elvitatásáról, vagy a fejlesztés különböző történelmi időpontokban történt megvalósításáról, azok fontosságának mérlegeléséről van szó. Hanem egyfelől a történelmi hűség és igazság betartásáról, másfelől azoknak a más etnikumokhoz, magyar, zsidó, sváb, német stb. Tatár Zoltán Az oldalt Szabó T. Attila fotóival illusztráltuk: 1. Tündérrózsa; 2. Öböl; 3.
Kék tó.
