Fajta paraziták
Hogyan jelennek meg a paraziták a szervezetben
Írta: Kohán Mátyás A klímaváltozás és a globalizáció folyamatosan mozgásban tartja a vírusgazdákat, ami újabb és újabb környezetekhez biztosít a kórokozók számára alkalmazkodási lehetőséget.
A vírusok nyomába eredtünk a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének újabb előadásán! Molnár Orsolya evolúcióbiológus, a Fajta paraziták Institute kutatója magyarázta el, hogyan kerülnek a koronavírushoz hasonló paraziták denevérről emberre, milyen járványoktól félhetünk legközelebb, és mit tehetünk, ha nem csak félni, de küzdeni is szeretnénk.
Ebből a klasszikus modellből kiindulva azt gondolhatnánk, hogy egy évszázadokon át tobzoskákat vagy denevéreket háborgató parazita — például egy Sars-Cov-2 koronavírus — egyáltalán nem vagy csak igen ritkán tud gazdát váltani, és embereket fertőzni tobzoskák fajta paraziták.
Ez azonban Molnár Orsolya szerint óriási tévedés, a rendkívül gyakori jelenség okát pedig egy másik modell, a Stockholm-paradigma segíthet megtalálni.
A valaha felfedezett legveszélyesebb nyolc emberi parazita Origo
Molnár kifejtette, a Stockholm-paradigma két alapvető valóságon nyugszik: a konzervativitáson, amely kimondja, hogy a fertőzést segítő tulajdonságok a paraziták szaporodásakor öröklődnek, és a koevolúción, mely szerint adott parazita a gazdájával és a környezetével kölcsönhatásban fejlődik. A konzervativitás ékes példájaként az evolúcióbiológus a fonalférget említette, amely bármilyen kontinensen élő patás állatokat képes fertőzni annak ellenére, hogy fajta paraziták során nem volt lehetősége alkalmazkodni sem az összes patáshoz, sem az összes olyan környezethez, ahol patások élnek.
Ennek magyarázata Molnár szerint az, hogy egy organizmus genetikai kapacitása mindig túlmutat a környezeti feltételek által megkövetelt tulajdonságokon.
A parazitákról :: Egészség Stúdió - Természetes módszerek, alternatív technikák a jól-létért Fajta paraziták, A Magyarországon előforduló féregfertőzések A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.
Ez a törvényszerűség érvényes a vírusokra is — azaz ha egy adott környezetben élő vírus bármely egyedében lappanganak azok a tulajdonságok, amelyek egy másik környezetben való túléléshez szükségesek, a vírus kiválóan tud környezetet — értsd: gazdát — váltani, fogalmazott a kutató. Azt pedig első látásra nem tudni, hogy egy általunk csak emberben ismert kórokozó a háromból melyik típus, azaz valóban csak emberben életképes-e. Molnár hangsúlyozta: a koevolúció alapvetéséből pedig az következik, hogy minél több az akár tünetmentes!
Úgy vélekedett, ilyen értelemben az emberiség szempontjából az az ideális parazita, ami csak az embert támadja, hiszen ez az organizmus kihal, amint felgyógyul az utolsó fertőzött ember. Ez azonban csak ritkán van így, az evolúcióbiológus pedig rámutat arra is: a klímaváltozás és a globalizáció folyamatosan mozgásban tartja a gazdákat, újabb és újabb környezetekhez biztosít a kórokozók számára alkalmazkodási lehetőséget — a madárinfluenza európai megjelenését például a fészkelőhelyek klímaváltozás miatti eltolódásának köszönhetjük, figyelmeztetett Molnár.
A kutató három konkrét járvánnyal illusztrálta elméleti alapvetéseit. Ezt az Afrikából származó, kereskedelmi útvonalakon Ázsiába és Dél-Amerikába is eljutó vírust ugyanis az ott honos egyiptomi tigrisszúnyog terjeszti, amely Európában nincs jelen.
A világ legnagyobb kutyája
Mikor azonban a vírus ben Dél-Franciaországba érkezett, ott találkozott az Európában is honos ázsiai tigrisszúnyoggal, amely szintén alkalmasnak bizonyult a vírus terjesztésére, így kontinensünk sem úszta meg a Chikungunya-lázat.
A között világszerte nagy riadalmat keltő, elsősorban Afrikában pusztító ebolavírussal kapcsolatban Molnár Orsolya kiemelte: a koronavírussal ellentétben ezt nem lehet észrevétlenül behordozni sehova, mert a fertőzötteken azonnal észrevehetőek a tünetek, a mortalitás pedig hatalmas — így a hordozók 80 fajta paraziták tünetmentes fajta paraziták hasonló világjárvány az ebola esetében elképzelhetetlen lenne, a tünetek durvasága maga szabott határt a vírus terjedésének.
Az ebolavírusok egyik fajtája, a reston vírus pedig az emberekben nem, a majmokban azonban annál inkább okoz tüneteket, a lloviu-vírusról pedig még nem tudjuk, hogy emberekre jelent-e veszélyt, de mivel az ebola nagyon közeli rokona, a konzervativitás alapvetését tekintetbe véve erre nagy eséllyel igen a válasz.
A járványok elleni küzdelem leghatékonyabb ismert eszköze pedig a kutató szerint a magyar fejlesztésű eljárásrend, a DAMA-protokoll lehet, mely négy fázisból áll.
A következő lépés a kockázatbecslés, azaz a földrajzi elterjedés és a más parazitákkal való rokonság alapján a potenciálisan nagy veszélyt jelentő törzsek beazonosítása.
- Paraziták a bélben - ezek a tünetek jelzik a bélférgek jelenlétét - EgészségKalauz
- Paraziták a bélben: ezek a tünetek jelzik a bélférgek jelenlétét
- Válaszoljon helyesen három kérdésünkre, és nyerjen értékes nyári ajándékcsomagot a Bioderma termékkínálatából!
- A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.
- Fajta paraziták Enterobiasis
A harmadik fázis a monitoringé: szorosan nyomon kell követni a kórokozó genetikai változásait, mozgásmintázatát, és csak ezután következhet a konkrét vírusellenes cselekvés, melyben az elővigyázatosság és az együttműködés elveit kell követni, és például az élelmiszerbiztonság terén kell intézkedéseket hozni. Molnár Orsolya.
