Genetikai daganatok. Molekuláris Genetikai Osztály – putinelis.lt
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat? Szerző: Rákgyógyítás A rák genetikai betegség: a rosszindulatú daganatok kialakulásának hátterében az áll, hogy a gének mutációja nyomán felborul a sejtek osztódásának szabályozása. A tumorbetegségek genetikai jellege ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a rák minden esetben öröklött betegség.
Kevésszer lehet bizonyítani az öröklődés hatását, az esetek döntő hányadában belső és külső tényezők váltják ki azt, hogy valakiben aktivizálódik a genetikai daganatok, s szervezetében rosszindulatú sejtosztódás indul el - mondja Dr. Kopper László rákkutató, patológus professzor. Hirdetés Ha egy családban előfordul egy rákbetegség, a hozzátartozókban óhatatlanul felmerül a félelem, hogy a beteg gyerekeiben, esetleg testvéreiben is kialakulhat a daganat.
Genetikai markerek segíthetnek a rák diagnosztikájában és kezelésében
Jogos ez az aggodalom? Ennek megítélése nem ennyire egyszerű. Tumor számos helyen keletkezhet a szervezetben, s még az azonos szervben kifejlődő daganatok is rendkívül eltérő eredetűek és tulajdonságúak lehetnek.
A család fogalmát tágabban értelmezve a rákbetegég valamely formája csaknem minden családban előfordul, ám az eseteknek csak kis százalékában mondhatjuk azt, hogy közvetlen öröklődés áll a megbetegedés hátterében. Az, hogy a rákbetegség genetikai károsodások összegződésével kialakuló állapot, nem azt jelenti, genetikai daganatok apáról-fiúra száll.
Névjegy Prof.
Öröklődő daganat teszt
Kopper László patológus, egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, a Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének munkatársa immáron több mint negyven éve. Hosszabb tanulmányúton vett részt a londoni, buffalói, bethesdai és tokiói kutatóintézetekben.
Fő érdeklődési területe az onkológia, a daganatok keletkezésének, növekedésének, terjedésének szabályozása, illetve a szabályozás zavarai, azok terápiás befolyásolhatósága. Számos szabadalom, új kísérleti rendszer és módszerek molekuláris technikák kitalálója és alkalmazója, az áttétek kialakulását gátló nm23 gén felfedezésének résztvevője. Az egyetemen volt dékán- és rektorhelyettes, az Egyetemi Doktori Iskola elnöke, az intézet igazgatója.
Alapító szerkesztője a Pathology Oncology Research című folyóiratnak. A patológia és az onkológia tárgyak előadója, számos szakkönyv és tankönyv szerkesztője és szerzője.
Ezeket alapesetben a DNS hibajavító rendszerek orvosolni tudják, ám ha túl sok a hibás gén vagy valami miatt nem működik megfelelően a kontroll mechanizmus, betegség alakulhat ki. Erre az életkor előrehaladtával egyre nő az esély, a biológiai tényezők mellett számos külső fizikai és kémiai hatás is folyamatosan növeli a károsodás kockázatát.
Az esetek többségére igaz ez genetikai daganatok megállapítás. Még egy-egy betegség családi halmozódásánál sem biztos ugyanis, hogy genetikai öröklés áll a háttérben. Az azonos betegségek megjelenésében szerepet játszhat például a hasonló élethelyzetből adódó hasonló életmód is, mint a korábban említett dohányzás vagy az egészségtelen táplálkozás.
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat?
Ha valakinél például az úgynevezett BRCA1 vagy BRCA2 génjeinek mutációja vezetett emlőrák vagy petefészekrák kialakulásához, s ezt a génjeit továbbörökítette, a leszármazottjaiban is az átlagosnál jelentősen nagyobb az esélye annak, hogy hasonló betegség alakuljon ki.
Egy egészséges ember megtudhatja magáról, hogy hordoz-e ilyen géneket? Mivel a rákbetegségek kialakulását nem egyetlen tényező, hanem milliónyi, ma még csak részben ismert körülmény egymásra hatása indítja el, nincs olyan általános genetikai szűrővizsgálat, amely révén teljes körűen megmondható lenne, hogy ki melyik tumorra hajlamos inkább.
A rák kialakulására bizonyítottan befolyással bíró gének esetében is nagy szakirodalma van annak, hogy mely családok tekinthetők veszélyeztetettnek.
Molekuláris Genetikai Osztály – putinelis.lt
Nemcsak orvosi, de fontos etikai kérdés is ugyanakkor, hogy mi a teendő egy jelenleg egészséges ember esetleges pozitivitása esetén. Miként vezetnek a génhibák tumor kialakulásához?
A karcinogenezis folyamatában részt vevő gének allélpolimorfizmusai, az e tekintetben fennálló egyéni eltérések jelentősen befolyásolhatják a daganatkialakulás kockázatát. Olyan újabb genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek egyéni daganatkockázatunkat befolyásolják. A kábítószerekre vonatkozó jogi szabályozás helyzete és alakulása hazánkban és külföldön. A klímaváltozás egészséghatásainak vizsgálata.
A sejtek élete néhány alapműködésből tevődik össze: a sejtek funkciójuknak megfelelő differenciált működést végeznek, osztódnak és a beléjük kódolt program szerint elpusztulnak. Ez egy rendkívül szorosan szabályozott és felügyelt tevékenység, amelybe ha hiba csúszik, problémák lépnek fel, különféle betegségek alakulhatnak ki.
A daganatok az osztódás és a sejtpusztulás zavarai miatt jönnek létre.
Mit nézessek meg, ha a családban gyakori a rák? Az orvos válaszol?
Ha ez a genetikai daganatok egy helyen marad, a tumort jóindulatúnak tartjuk, ha viszont további hibák révén a sejtek képessé válnak arra, hogy növekedve, majd tabletták a férgek megelőzésére a gyermekeknél vérkeringéssel vagy a nyirokrendszeren át a szervezetben távoli helyekre eljutva áttéteket hozzanak létre, már rosszindulatú daganatról beszélünk.
Eddig a genetika magyarázó szerepéről volt szó. Milyen jelentősége van ma a tudományterületnek a gyógyításban?
Nemcsak az onkológiára, hanem az orvoslás más ágaira is igaz: az emberi génállomány újabb részleteinek megismerése egyre közelebb visz ahhoz, hogy a genetikai daganatok egyénre szabottá váljanak. A célzott kezelésekre a rákgyógyításban korábban is volt példa, elég a hormonérzékeny emlőrák gyógyítására gondolni: amelyik betegnél nem mutatható ki egy bizonyos hormonreceptor, ott nincs értelme hormonterápiát indítani.
Az új onkológiai kezelések hatékonyságát éppen az fokozza, hogy a szövettani minták genetikai vizsgálatával egyre pontosabban meg tudjuk mondani azt, hogy egy adott betegnél egy készítmény alkalmazásától várható-e számottevő eredmény vagy nem. Ezt eddig nem tudták?
A célzott kezelések nem azt jelentik, hogy a terápiák eddig céltalanok lettek volna.
Please wait while your request is being verified...
A mai gyógyszerezési gyakorlat azonban még leginkább a nemzetközi kutatások tapasztalatain, a betegek egy nagyobb csoportjánál bevált készítmények alkalmazásán alapszik. Ám ahogyan a rákkeltő anyagok jelenléte egyik embernél tumort okoz egy másiknál pedig nem, a gyógyszerek hatékonysága is rendkívül eltérő lehet még ugyanazon betegség azonos stádiumában lévő pácienseknél is, ezért van nagy jelentősége a testre szabott, személyes terápiák előretörésének. A rakgyogyitas.
Az interjút teljes terjedelmében itt olvashatja el. Módosítva:
