Lapos férgek
Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
Egyelőre megállíthatatlannak tűnik a terjeszkedésük
A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított. Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő fajoké másodlagosan csillótlan, szinciciális szerkezetűúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés.
Testfalizomzatuk rendszerint három: külső körkörös cirkulárisbelső hosszanti longitudinális izomrétegből áll Állatrendszertan.
Platyhelminthes - Platworms - Biology - Animal kingdom @Primeesha Official
Fejlődésük a bélcsíra állapotban rekedt meg úgy, hogy az ekto- és endoderma között már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Fontos jellemzőjük, hogy a külső és a belső hámréteg az ekto- és az entoderma közötti lapos férgek, tehát a testüreg helyét parenchimának nevezett, laza kötőszövet extracelluláris mátrix tölti ki. Ebben számos kicsiny hasadék figyelhető meg; utóbbiak összessége a skizocölómaami a csírafejlődés blasztula stádiumában kialakult elsődleges testüreg blasztocölóma maradványa Urania.
A lánctelepes féregszerűek Catenulida egyes taxonjaiban a lapos férgek folyékony mátrixszá alakult, így ezek lényegében visszakapták elsődleges testüregüket blasztocölóma Állatrendszertan.
Tartalomjegyzék
Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolt. Más testüreg nélküli állatoktól pl.
Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes. Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot. Az első lelőhely a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás lapos férgek, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó medréből kövekről, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt. Nemsokára a Szeged környéki vizekből is, így a Szeged szomszédságában lévő Maty-ér rendszeresen beszáradó mocsárvízében is ismeretessé váltak a magyarhoni zsinórférgek.
Ebből valószínűsíthető, hogy őseik testüreges állatok voltak; szervezetük másodlagosan egyszerűsödött jelenlegi, kezdetlegesnek tűnő formájába. Keringési rendszerük nincs; ennek szerepét a skizocölóma, esetleg a bélcsatorna látja el. Kiválasztó szerveik az úgynevezett elővesécskék protonefrídiumokamelyeknek a galandférgek kivételével elsődlegesen az ozmoregulációban van szerepe. Anyagcseréjük nitrogéntartalmúm melléktermékeit ammónium -ionokként nagyrészt a testfalon át adják le Állatrendszertan.
Ivarszerveik bonyolultak: mind lapos férgek hím, mind a női ivarvezetékhez járulékos részek például héjmirigyek kapcsolódnak. Kivezető rendszereik is komplexek. Az ősibb csoportok CatenulidaMacrostomorpha speriumai ostor nélküliek, a legtöbb faj hím ivarsejtjeit azonban két ostor hajtja. Amíg a többi állat petesejtje endolecitális típusú, azaz a szikanyagot maga a petesejt tárolja, addig a laposférgek nagy többségének Euneoophora klád petesejtje ektolecitális, tehát a szikanyag a petesejt körül, a sziksejtekben vitellocitákban halmozódik fel.
Akárcsak a kerekesférgeknél Rotiferaezek női ivarmirigyei is két részből állnak: a petesejteket germocitákat, oocitákat létrehozó petefészekből germárium, ovárium és a sziksejteket képző szikmirigyből vitellárium ; ezek együttese a germovitellárium. Ha van párzószervük stylet, cirrusaz roppant különböző felépítésű lehet. A hím- és a női ivarnyílás gonopórus lehet közös, de teljesen különálló is Állatrendszertan.
A meglepettség oka, hogy az ilyen ragadozó férgek elsősorban Ázsiában honosak, ahol kisebb földigilisztákkal táplálkoznak, és korábban nem nagyon lehetett velük találkozni Európában, de legalábbis senki nem mert igazán beszélni róluk.
Kültakarójuk[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám. Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek.
A hámszövet összenő, működési egységet alkot az alatta lévő simaizomszövettel : ez a bőrizomtömlő. Ez teszi lehetővé féregmozgásukat, ami azonban egyes, élősködő csoportjaikban teljesen visszafejlődött. A bőrizomtömlőhöz kapcsolódó további simaizomkötegek mozgásukat erőteljesebbé, hatékonyabbá teszik.
Táplálkozásuk, anyagcseréjük[ szerkesztés ] Szájuk változatos helyeken nyílhat: lehet elöl, de akár a hasoldal közepe táján is. Egyes parazita taxonok például a galandférgek szájnyílása teljesen visszafejlődött.
- Laposférgek – Wikipédia
- A gyűrűsférgek törzse
- A baba pinwormok hatékony kezelése
- Gigantikus ragadozó laposférgek szállták meg Franciaországot
- Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
- Vizsgálat x papilloma vírus
- Ha a féreggyógyszer nem segítene
- Gyilkos férgek bukkantak fel Európában Origo
A szabadon élő fajok garatja rendszerint kiölthető, és emellett egyeseknek még kiölthető ormánya proboscis is van. Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. Egynyílású bélcsatornájuk vakon végződik, bár egyes örvényférgekben és mételyekben másodlagosan kialakult egy vagy több anális pórus — sőt, akár átmeneti végbélnyílásuk is lehet.
A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél. Utóbbi különböző mértékben lapos férgek a tápanyagok elosztásában is részt vehet. A belső lapos férgek endoparaziták bélcsatornája változó mértékben csökevényes lehet, így pl. A táplálék a szájnyíláson jut a garatba az előemésztést a garat mirigyei kezdik meg.
A garatból jut a táplálék középbélbe, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik. A középbél gyakran gazdagon szétágazik, így az anyagszállító rendszert a üröm allergia helyettesíti. A béledények olyan, vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot. A sejtek a felesleges bomlástermékeket ugyanebbe a béledényrendszerbe ürítik vissza, és a féreg azokat szájnyílásán öklendezi vissza a külvilágba.
Az élősködő laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődött, és a tápanyagokat kültakarójukon át szívják fel a gazdaszervezetből. Légzésük[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nincs külön légzőszervük.
Megszállás alatt áll Franciaország, a biológusok sokkot kaptak
A laposférgek is teljes testfelületükön, diffúz módon veszik fel az oxigént át. Ehhez állandóan nedves környezetre van szükségük, hiszen ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, ezért a sejtek nem tudják felvenni.
Megszállás alatt áll Franciaország, a biológusok sokkot kaptak Origo Amikor Jean-Lou Justine megkapta az első fotót az óriási, lapátfejű féregről, a biológusnak szó szerint elállt a lélegzete. A pörölyfejű laposféreg valóban nagyra nőhet, a 33 centimétert is elérheti, ám a legmeglepőbb mégis az, hogy alapból nem az európai kertekben ténykedik, hanem Ázsiából származik. Egy héttel később ugyanaz a fotós, Pierre Gros egy másik óriásféregfajról küldött képet.
Több faj az elágazó béledényrendszer falán át, a vízből is képes gázcserére. Kiválasztásuk[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske.
Jó az éghajlat, úgyhogy maradnak
Az elővesécske az állat lapos férgek oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik. A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a lapos férgek is.
Érzékelő és szabályozó rendszereik[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek gyűrű alakú központja a fejtájon található. Ebből a tulajdonképpeni agydúcból a test két oldalán két vastagabb idegtörzs indul a has felé, és ezek egy idő után idegrostokra ágaznak szét. Ezeket több keresztirányú ideg köti össze.
A szabadon élő fajok érzékszervei fejlettek. A bőrben elhelyezkedő érzékelő receptorok hő- és mechanikai ingereket tapintás, rezgések fognak fel. A szabadon élő örvényférgek fejtáján egyszerű, fényérzékelő kehelyszemei is kialakultak. Több taxonban kémiai érzékszervek jelennek meg.
Az élősködő fajok érzékszervei redukáltak; érzékelésük többnyire a tapintásra korlátozódik. Hormonális szabályozásukat a testben elszórtan lapos férgek neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek. Életmódjuk, élőhelyük[ szerkesztés ] Egyedfejlődésük egyaránt lehet közvetlen vagy közvetett.
A közvetett fejlődés során több lárvaalak is megjelenhet, az élősködő fajoknál gazdacsere is előfordul. Elsődlegesen szabadon élők, de többségük élősködő, méghozzá úgy, hogy köztük külső- ekto- és belső élősködők endoparaziták egyaránt előfordulnak; utóbbiak többnyire állatok emésztőrendszerében telepszenek meg.
Laposférgek kültakarója és mozgása
A szabadon élő fajok többsége ragadozó. Szaporodásuk[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnősekcsak néhány fajuk — a vérmételyek Schistosoma spp.
Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekamelyek járataihoz párzószervek is tartoznak. A belső és kölcsönös megtermékenyítés után petéket raknak. A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké. Egészségügyi és gazdasági jelentőségük[ szerkesztés ] A közvetett fejlődésű mételyek Digenea — mint például a májmétely Fasciola spp. A trópusi és szubtrópusi tájakon a vérmétely fajok Schistosoma spp.
Több mint millió embert fertőz, 12— ezer embert öl meg évente.
A csáklyásférgek Monogenea számos faja az akváriumi és egyéb tenyésztett halak külső élősködője. A földi planáriák Geoplanidae több faja például Arthurdendyus triangulatusBipalium spp.
Másokat például Platydemus manokwariEndeavouria septemlineata éppen ellenkezőleg, az inváziós csigafajok, mint a közönséges achátcsiga Achatina fulica elleni biológiai védekezésre használják fel.
