Toxoplasma gondii kezelés, Toxoplazmózis
Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Toxoplazma fertőzés toxoplasmosis A betegség kórokozója a Toxoplasma gondii nevű egysejtű.
Nicolle és Manceaux mutatta ki ban egy északafrikai rágcsáló, a fésűs patkány Ctenodactylus gondü szervezetében. Még ugyanabban az évben többen megtalálták ezt a kórokozót nyulakban, majd egerekben és patkányokban, később szárnyasokban, kutyákban, macskákban és csaknem minden gerinces állatban.
Az ember toxoplazmás fertőzését Wolf és Cowen írta le először egy agyhártyagyulladásban szenvedő csecsemő esete kapcsán. Két évvel később újabb ilyen eseteket figyeltek meg újszülötteken, és ezek alapján leírták a betegségre jellemző általános tüneteket: vízfejűség, meszes gócok az agyban, a szem ér- és ideghártya-gyulladása. A kórokozó által okozott betegséget szövettani vizsgálattal igazolták.
Ha a kóros elváltozást szenvedett szöveteket egészséges állatokba oltották át, abban idővel ki tudták mutatni a toxoplasmosis kórokozóját. Sabin és Feldman ban kidolgozott egy szerológiai vizsgáló módszert Sabin-Feldman-festésamelyen hosszú ideig a toxoplasmosis laboratóriumi kimutatása alapult.
A szemdiagnosztika újabb módszerei további megfigyeléseket tettek lehetővé.
Toxoplazmózis
Alkalmazásukkal például bizonyossá vált, hogy a terhesség idején fellépő fertőzés következménye veleszületett toxoplasmosis lehet, továbbá, hogy az AIDS-ben, valamint a szerv- és a csontvelő-átültetést megelőző immunszuppresszív kezelés következményeként a krónikus fertőzések fellángolhatnak.
Az emberben és az állatokban igazolt toxoplazmás fertőzések egyértelműen bizonyították, hogy a betegség zoonózis. Ezért az emberi megbetegedések tanulmányozásán túl széles körű vizsgálatokat végeztek különféle állatok fertőzöttségére vonatkozóan. Hutchinson ben több éves kutatás eredményeképp felismerte, hogy a Toxoplasma gondii végső gazdája a macska, annak szervezetében fejlődnek ki az élősködő ivaros alakjai, amelyek végső formái a macska ürülékében megjelenő oociszták.
Ebből következőleg a macskafélék kivételével minden állat, valamint az ember csak köztigazdája ennek a kórokozónak. Megvizsgálták, hpv vírus egy bór gyakori ez a fertőzés azoknak az állatoknak a körében, amelyek az emberrel érintkezésbe kerülhetnek.
Kiderült, hogy a macskák fertőzöttsége annak mértékétől függően - lehet tünetmentes, de súlyosabb esetekben a vékonybél hámsejtjeiben szaporodó kórokozó hasmenést okoz. A fiatal macskák tünetei lehetnek súlyosabbak: láz, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás léphet fel, toxoplasma gondii kezelés előfordulhat, hogy a toxoplazma toxoplasma gondii kezelés állat összes szervében szétszóródva pusztulását okozza. A szeroepidemiológiai vizsgálatok a macskák 4, százalékát találták fertőzöttnek. A kutyák fertőzöttségét többnyire semmiféle tünet nem jelzi.
Toxoplasma gondii antitestek (IgG, IgM)
A toxoplazmás fertőzéshez azonban gyakran társul valamilyen vírusfertőzés, és az ilyen esetekben agyvelőgyulladás is kialakulhat. A veleszületett toxoplasmosis gyakran jár a központi idegrendszer károsodásával.
A szerológiai vizsgálatok a kutyák 6, százalékát találták fertőzöttnek.
- Mi a toxoplasmosis?
- Toxoplasmosis, a rettegett terhességi betegség
- Májrákos sejtek
- Toxoplasmosis, a rettegett terhességi betegség -
- Szemölcsök a méhnyakon vélemények
- Toxoplasma gondii antitestek (IgG, IgM) - SYNLAB
Az állatok toxoplasmosis-fertőzöttségének gyakoriságát és emberi betegséget okozó szerepét tekintve a juhok állnak az első helyen. Azokban az országoltban - Új Zélandon, Ausztráliában, Kanadában, Angliában - ahol a juhtenyésztés fontos állattenyésztési ágazat, az állománynak több mint 25 százaléka átesik a toxoplazmás fertőzésen. A fertőzött juhok gyakran elvetélnek vagy életképtelen bárányokat ellenek.
Az ebből adódó nem csekély gazdasági kár arra ösztönözte az angliai kutatókat, hogy szájon át adható vakcinát dolgozzanak ki a toxoplazma ellen. A vakcinával vemhes juhokat kezeltek, és azt tapasztalták, hogy a kezelés még tizennyolc hónap elteltével is védetté tette az állatokat.
A sertések és a szarvasmarhák fertőződése ritkán jár klinikai tünetekkel, gyakoribb az izomban cisztába záródott toxoplazma. Különböző földrajzi helyeken a szarvasmarhák 8, százalékát, a sertések 6, százalékát találták krónikus toxoplazma-fertőzöttnek.
Az állatok közti fertőzés fennmaradásában meghatározó szerepe van a kórokozót hordozó mezei rágcsálóknak.
Toxoplasma IgG, IgM
Ezek fertőzik meg az állatvilág többi fajait, amelyek által a kórokozó az emberbe jut. A rágcsálók igen fogékonyak a toxoplazmával szemben, és ez a bejutó kórokozók mennyiségétől függően heveny vagy krónikus megbetegedésüket okozza.
Az egerek és a patkányok alkalmas alanyok a toxoplazma toxoplasma gondii kezelés és tanulmányozására is. A fertőzés emberek közti előfordulását számos szerológiai vizsgálattal ellenőrizték.
Toxoplazma fertőzés (toxoplasmosis)
Az eredmények egybehangzóan arra utalnak, hogy a fertőzöttség gyakorisága az életkorral növekszik, és a 60 éves korúaknak már százaléka átesett a fertőzésen. A hazai lakosság 52,9 százaléka esett át 60 éves koráig a toxoplazmás fertőzésen. A fertőzések zöme a 15 és 25 év közötti korosztályra, a nők reprodukciós szülőképes időszakára esik.
A Toxoplasma gondiinak három megjelenési formáját ismerjük melléklet S. A betegség heveny szakaszában fordul elő, általábana sejtekenbelül, de néha a sejteken kívül is. Egy másik alak a fallal körülvett um-es ciszta, amely a trofozoithoz hasonló, úgynevezett bradizoitot tartalmaz.
A betegség akut szakaszát követően képződik. A sejten belül toxoplasma gondii kezelés ki, s eközben roncsolja a gazdasejtet.
A mikrom-es oociszta kifejlett állapotban két sporocitát tartalmaz, s mindegyikben négy sporozoit van. Az oociszta a toxoplazma legellenállóbb alakja, nedves környezeten legalább két-három hónapig életképes. A szervezetbe jutott toxoplazmák a vér és a nyirokkeringés révén minden szervbe eljutnak, közben gyorsan szaporodnak, amelyet csak a szervezet védekezőrendszere lassít.
Toxoplazmózis és terhességi toxémia
A kórokozó megtelepedési helyein kisebb-nagyobb szöveti károsodások keletkeznek. Klinikai szempontból a toxoplasmosis két fő csoportba osztható aszerint, hogy a születés utáni fertőzés következménye-e, vagy a magzati élet során jut a szervezetbe.
Eszerint megkülönböztetünk szerzett akvirált és veleszületett congenitális toxoplasmosist. Az előbbi aránylag gyakori, de csak ritkán okoz súlyos megbetegedést.
A kórokozó a táplálkozás során jut a szervezetbe a nem kellően hőkezelt étellel. Bár a toxoplazmózis különböző formákban jelentkezhet, a fertőzések rendszerint klinikailag tünetmentesek, és a látens fertőzés rendszerint élethosszig tart. A megjelenő klinikai tünetek hasonlóak a mononukleózishoz, nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz, fejfájás, rossz közérzet és néha tüdőgyulladás és szívizomgyulladás. Mint más látens fertőzés esetén, az akut toxoplazma fertőzés komoly következményekkel járhat immunkompromittált egyénekben és újszülöttekben, akik a fertőzést méhen belül kapják el.
A fertőzést követően hőemelkedés, hurutos tünetek, nyirokcsomó-megnagyobbodás féreg eltávolítása beöntéssel. Az esetek többségében a nyaki tájon jelentkező diónyi, mogyorónyi nyirokcsomók hívják fel a figyelmet a kórokozó támadására. A betegek rendszerint ezzel a tünettel keresik fel az orvost.
A ritkább kórképek közé tartozik a tüdő- az agyhártya- és agyvelőgyulladás. Az akut fertőzés tüneteinek az immunitás kifejlődése, az antitestek megjelenése vet véget, s ennek eredményeképp kifejlődnek a toxoplazma cisztás, nyugvó alakjai. Az AIDS-ben szenvedő betegek, illetőleg az immunszuppressziós kezelésben részesülők esetében az immunvédekezés hiányában a már cisztálódott toxoplazmák kiszabadulhatnak.
A cisztából kiszabaduló toxoplazmák szétszóródnak a szervezetben, és súlyos kórképeket: agyvelő- szívizom- és tüdőgyulladást okoznak. A terhesség idején az anyát érő friss fertőzés következtében a kórokozók átjutnak a méhlepényen, és károsítják a magzatot. Spontán vetélést, halvaszületést vagy veleszületett toxoplasmosist okoznak.
Emberi fertőzések[ szerkesztés ] Emberben e fertőzés nagyon gyakori, de általában tünetmentes, vagy csak enyhe, influenza-szerű tünetekkel jár. Ugyanakkor felmerült a gyanú, hogy szerepe lehet néhány gyakori pszichés betegség, mint például a skizofrénia és a depresszió kialakulásában. Néhány esetben azonban veszélyes, akut fertőzést okozhat.
A kórokozó hatása a terhesség első harmadának végén és a második harmadában a legsúlyosabb. Ebben az időszakban 50 százalék az esélye annak, hogy az anyát érő fertőzés megtámadja a magzatot is, s ezeknek az eseteknek százalékában alakul ki veleszületett toxoplasmosis. A veleszületett toxoplasmosis jellemző tünete a mikrocephalia, a vízfejűség, a szellemi visszamaradottság retarcíáció és különféle szembetegségek.
A veleszületett toxoplazmás fertőzésre visszavezethető szemelváltozások, a szellemi fogyatékosság évek múltán is kialakulhat, annak ellenére, hogy az újszülöttön a betegségnek semmiféle tünete nem látható.
Toxoplasmosis - Tünetek, kezelés és megelőzés
Ezért tartják fontosnak, hogy a terhesség idején fertőződött anyák gyermekeit hosszabb ideig tartsák megfigyelés alatt. A toxoplasmosis gyógykezelésére pyrimethamirat, szulfonamidot, illetve spiramycint alkalmaznak.
A szerodiagnosztikai módszerek egy része alkalmas a specifikus antitest IgA, IgM, IgG típusú immunglobulinjainak a meghatározására is. A beteg gyógykezelése szempontjából fontos, hogy felismerjék a friss fertőzést, erre az IgM vagy az IgA kimutatása egyformán alkalmas.
A gyógykezeléstől csak a betegség akut szakaszában várható eredmény. Ha az IgA- vagy az IgM-vizsgálat eredménye negatív, de az IgG-é pozitív, az azt igazolja, hogy a beteg már korábban átesett a fertőzésen.
Toxoplasmosis, a rettegett terhességi betegség
Az ember háromféleképpen fertőződhet toxoplazmával. A macska által ürített oocisztákkal, a fertőzött állatók cisztát tartalmazó, és nem kellően 60 °C alatt kőkezelt tök csipetolaj fogyasztásával, valamint magzati korban a méhlepényen átjutó toxoplazmák révén.
Az elmondottak alapján a toxoplazmás fertőzés megelőzésének lehetőségeit így foglalhatjuk össze. A macskákat távol kell tartani a madarak és egerek zsákmányolásától, a macskák alatt naponta kell almot cserélni, a macskaürülékkel szennyezett talajon végzett munkák közben kesztyűt kell viselni, a macskákat távol kell tartani a homokozóktól, ahol gyerekek játszanak, kerülni kell a nyers vagy nem kellően átfőtt, átsült hús fogyasztását.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a terhes nők elkerüljék a fertőzést. A tanácsadás, a terhes asszonyok szerológiai szűrése, a fertőzöttek gyógykezelése hatásosan csökkenti a veleszületett toxoplasmosis kifejlődésének esélyét.
Ausztriában és Franciaországban a terhes asszonyok kötelező vizsgálatai közé tartozik a toxoplazma-szűrés, és eredményeként számottevően csökkent az ilyen betegségek száma.
